A kilincsműködtetésű zárszerkezetet nevezhetjük még kilincsemelős, kilincsfelhúzós zárnak is, ezeket pedig a legtöbb esetben a szerelők is a bejárati ajtóknál szokták javasolni. Napjainkban egyre népszerűbbek ezek a zárak, így elmondható, hogy a gyártók által leginkább alkalmazott zártípusnak is nevezhetőek, főleg azért, mert ez lehetővé teszi a több ponton történő zárásmódot is.

De mégis hogyan működnek a kilincsműködtetésű zárak, és milyen esetekben nyújthatnak biztos megoldást az ingatlan lakói számára?

Mikor jöhetnek szóba a kilincsműködtetésű zárak?

Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy milyen zárszerkezet mellett tegyük le a voksunkat, mindenképpen érdemes kikérni egy szakember véleményét a dologról. A kilincsműködtetésű zárak értelemszerűen csak kilincses ajtók esetében használhatóak, ugyanis a zár működéséhez a kilincs megemelésére is szükség van. Ennek következtében pedig a zárdobozban megtalálható fogazott szerkezet feltolja, majd ezután a rudakat a záráshoz letolja a szerkezetben. Ezt követően a kulcsot elfordítjuk, így tudjuk a zárat reteszelni, és ilyenkor a kilincset már nem is fogjuk tudni lenyomni.

Amikor a kilincsműködtetésű zárral felszerelt ajtónkat ki szeretnénk nyitni, akkor egyszerűen a zárba kell helyeznünk a kulcsunkat, majd elfordítani azt, és ezután már le is fogjuk tudni nyomni a kilincset.

Ennél a zártípusnál a zárási pontok lehetnek kampók, nyelvek, hengeres csapok, görgők stb.

Az ajtóra ilyenkor mindkét oldalon felszerelésre kerül a kilincses veretgarnitúra is.

Köztudott, hogy a bejárati ajtók vannak legjobban kitéve a rendszeres igénybevételnek, éppen ezért egyáltalán nem mindegy, hogy milyen minőségű zárszerkezetek mellett tesszük le a voksunkat. Ha pedig a családunk biztonsága a tét talán nem éri meg a legegyszerűbb, legolcsóbb zárat kiválasztanunk.

Ha sürgős zárcserére van szükségünk, ne felejtsük el azt sem megnézni, hogy a lakásbiztosításunk milyen típusú zárat ír elő, ugyanis ha nem jó zárszerkezet kerül az ajtóba, betörés után nem fog fizetni kártérítést a biztosító.